Cristiano Ronaldo

Cristiano Madeira szigetén, Funchal városában nőtt fel, ám nem a belvárosban és nem is a szállodákkal szegélyezett sziklás tengerpart környékén élt, hanem Santo António-ban, egy munkások lakta kerületben. Csak a legkíváncsibb turisták látogatják azt a városrészt.

Gyerekkori otthona a sziget egy magasabb pontján volt, a ház a dombvidéket átszelő fő utcára nézett. A mára lakatlan ház hátsó falairól rendesen omladozott a vakolat, a kopott, fa ablakkeretek és a hullámvaslemez tető sem igazán voltak nevezhetők biztonságosnak.


Négy testvér, Cristiano, Hugo, Elma és Katia osztozott a szerény hajlékon szüleikkel, José Dinis-szel és Maria Dolores-szel. Cristiano itt találkozott először labdával, már két-három évesen rugdosta a belső udvarukon. Mire iskolába került, már egyértelművé vált a játék iránti szenvedélye. A Ronaldo név Portugáliában nem túl gyakori, édesapja a 80-as években amerikai elnök, Ronald Reagan után nevezte el így, persze nem politikai okokból, hanem mert ő volt a kedvenc színésze.

María dos Santos, az Escola Sao Joao tanára emlékeiben még élénken él a különleges jellemvonásokkal megáldott 587-es számú tanuló: „Kezdettől fogva a futballon járt az esze. Foglalkozott persze más dolgokkal is. Énekelni tanult, a feladatát rendesen végezte, de leginkább egyedül szeretett lenni és focizni. Mindig igyekezett megtalálni a módját annak, hogy játszhasson. Nem tudom, hogy csinálta.”

 

Ha egykori iskolájában elhangzik Cristiano neve, a diákok szinte önkívületi állapotba kerülnek. Nem meglepő, hogy a 2004-es hazai rendezésű Európa-bajnokságon, ahol Portugália második lett Görögország mögött, Cristiano népszerűsége az egekbe szökött. A Sporting játékosaként, még nyugodtan sétálgathatott a városban, ez ma már elképzelhetetlen. Madeira legismertebb embere, a pop sztárokéhoz hasonló érdeklődés övezi; amikor a bajnokság befejeztével visszatér rövid vakációjára, nem a család új otthonában, hanem inkább egy Funchal-i hotelban tartózkodik, az újságírókat igyekszik elhárítani. Jótékonysági rendezvényeken azonban többször feltűnik és ajándékokat oszt a rászoruló gyerekeknek. A legolvasottabb helyi lapban, a Diario de Noticias-ban megjelent róla egy fotósorozat Miss Portugáliával.

„Tudják, hogy Cristiano ebbe az iskolába járt és más nem is érdekli őket. Ők akarnak lenni az új Ronaldók. Fantasztikus élmény lenne nekik, ha egy nap személyesen is visszatérne ide.”

Cristiano a Sao Joao-ban tanult, ekkortájt az Andorinha játékosa volt. Ez volt az első klubja, amelynél egyébként az édesapja, José szertárosként tevékenykedett. Hivatalosan 1993 és 1995 között volt az amatőr csapat igazolt labdarúgója, de már jóval korábban a velük edzett.

A klub utánpótlás-igazgatója, Alvaro Filho gyakran vitte őt saját autójával az edzésekre. „Néha előfordult, hogy nekem kellett őt felkelteni. Szóval, amikor megláttam, játszani az EB-n, a hajam égnek állt” – teszi hozzá mosolyogva.

Érthető módon, az Andorinha vezetősége elégedett volt, hogy a korábbi játékosuk feltette a klubot a futballtérképre. Ronaldo idején nem igazán volt állandóság a klubnál, ma már Rui Santos elnöknek saját irodája van, az egyesület pedig egy időjárási körülményektől függetlenül használható nagypályával rendelkezik.

„Amikor először láttam játszani, tudtam, hogy nem átlagos képességekkel rendelkezik. Komplettebb, mint a többi játékos. Azt azonban senki sem gondolta, hogy ilyen rövid időn belül ilyen sikeres karriert fog befutni.”

Santos szerint az, hogy Ronaldo szabályosan sírt az EB-döntő után, nem egyedi eset. Sokszor volt ilyen korábban is. Az 1993/94-es regionális ifjúsági bajnokságban az Andorinha a Camacha ellen mérkőzött, amely ott akkor a legjobb csapatnak számított. Az Andorinha 2-0-s vesztésre állt a félidőben, Cristiano pedig zokogott. A szünet után azonban felrázta a csapatot, szerzett egy gólt, előkészített egy másikat és 3-2-vel az Andorinha hozta a meccset.

Spanyolországban legendává vált az a történet, mi szerint Jesus Gil y Gil elengedte utánpótláscsapatának legnagyobb reménységét, Raúlt. Még a buszjegyét sem volt hajlandó fizetni, Raúl pedig egyenesen a városi rivális Real Madridhoz igazolt.

1995-re Ronaldo bekerült Madeirán a köztudatba, a sziget két legnagyobb csapata, a Marítimo és a Nacional is érdeklődött iránta. Az a szóbeszéd járja, hogy a Marítimo – a nagyobbik klub – kis híján soraiban tudhatta, de a történet fordulatot vett. A Marítimo  ifjúsági igazgatója állítólag nem akart találkozni Santos-szal, mert az elnökség nem akarta megadni a két csapatra való felszerelést, amit az Andorinha kért Cristianoért cserébe. Így a játékos szépen elszegődött a Nacionalhoz… Fernao Sousa, Cristiano keresztapja és annak jóbarátja, Marques de Freitas azonban vitatja ezt a történetet. Szerinte ők fedezték fel Ronaldót, és mivel ő maga is a Nacional igazolt játékosa volt, egyértelművé tette, hogy már csak a „családi kötelékek miatt” is oda vigyék a fiatal tehetséget. Carlos Pereira, a Marítimo jelenlegi elnöke – jelenleg egyúttal Cristiano pénzügyi tanácsadója is – szintén úgy emlékszik, hogy az ördöngős cseleiről híres játékosért a klub tényleg nem akarta kifizetni a mezeket, de hangsúlyozza, hogy alapvetően Ronaldo érdeklődésén múlott az üzlet létrejötte.

„Mai szemmel nézve hiba volt nem leigazolni, jobb képességű volt, mint a többi gyerek” – mondja Pareira. „A Marítimo viszont nem engedte volna el olyan hamar a Sportinghoz, mint ahogy a Nacional tette; mi igyekszünk hosszú ideig megtartani a tehetségeinket. A Sportingból pedig a Manchester Unitedhez került. Ha marad, nem biztos, hogy lett volna ilyen lehetősége.”

Cristiano tehát egy szezon erejéig erősítette a fekete-fehér mezeseket, az U12-es csapat – amelynek ő volt a kapitánya – először a klub történetében regionális bajnokságot nyert. Fernao szerint pedig eleget fejlődött ahhoz, hogy profi játékossá válhasson. Édesapja elérzékenyülve gondol vissza azokra az időkre. Ez volt az utolsó év, amelyet fia még a családdal töltött. Cristiano Lisszabonba szerződött a Sportinghoz, életében egy új fejezet kezdődött. 

„Mesés emlékek. Minden alkalommal, amikor idegenben játszott a csapat, foglaltattam magamnak helyet a buszon vagy a repülőgépen. Miután a csapat megnyerte a bajnokságot, a Choupana-ban (Nacional stadionja) együtt pezsgőztem a klub vezetőivel. Felejthetetlen!”

„Telefonon szoktunk beszélni, mióta a karrierje felfelé ível, nem tudok vele eleget találkozni. Mindazonáltal Madeirán élte gyerekkorát, itt van a családja, és a barátai is. Marques de Freitas, a tanárai, az edzői…”

„Mi is ugyanúgy sírtunk, amikor Portugália elbukta az EB-döntőt, de rengeteg tapasztalatot szerezhetett, és lesz még lehetősége a válogatotban szerepelni. Nem bírja a vereséget, ezért sírja el magát olyankor mindig. Ez az álma szertefoszlott, ennek ellenére ugyanúgy a legjobbak közé tartozik.”
 

„Ha nem volt a környéken labda – márpedig gyakran nem volt – ő készített magának egyet zoknikból.” (María dos Santos, Cristiano Ronaldo egykori tanára)

De Freitas-ról eddig csak említés szintjén esett szó. Nos, ő volt az, aki elrendezte, hogy Cristiano részt vehessen a Sportingnál egy háromnapos próbajátékon. A lisszaboni klubnál nem is időztek sokat az átigazoláson, hamar kifizették az anyagi gondokkal küzdő játékos vételárát. Míg a pályán kibontakoztathatta tehetségét, nem várt problémái adódtak a pályán kívül. Az új, nem túl családias környezetbe nehezen illeszkedett be, folyton honvágya volt.



Sao Joao-ban jól érezte magát, remek viszonyt ápolt osztálytársaival, nem volt ugyanez elmondható a lisszaboni Escolá Barreiros-ról. Erős tájszólása miatt gyakran gúnyolták, egy alkalommal pedig hozzávágott egy széket az egyik tanárához, aki madeirai származását figurázta ki.„Onnantól kezdve igyekezett kerülni a madeirai dialektust” – meséli nővére, Katia.



Agostinho Silva, a Diario de Noticias lapigazgatója fel is kapta a sztorit. „A Sporting vezetősége felhívta Ronaldo édesanyját, hogy utazzon Lisszabonba, és maradjon a mentális problémákkal küzdő gyerek mellett. Hallottunk olyan pletykákat, hogy a magaviseletével is gondok voltak, de erről nem tudunk részleteket. Lényeg, hogy azóta lenyugodott. Az egy nagyon nehéz időszak volt az életében.”

Agostinho beszél arról is, hogy Cristiano eredményei mit is jelentettek Madeira számára. „Sikereit sokkal jobban értékelték ott, mint másutt az országban, mivel ott nőtt fel. A madeiraiak hagyományosan kisebbségi komplexusban szevednek a fővárosiakkal szemben. Bár Lisszabon a kormányzati központ, mostmár nekünk is van egy futballistánk, aki kulcsszereppel bír a nemzeti csapatban. Ezt bátran kitűzhetjük a kalapunkra.”

„Sokkal több, mint egy futballista. Rendkívüli játékos, egy jelenség. Mi nagyon elfoglalt emberek vagyunk, de a 2004-es Európa-bajnokság idején mindennaposak voltak az ünnepségek errefelé.”

De Freitas, aki a portugál kormány ügyvédjeként dolgozik Madeirán, megerősíti a zűrzavaros kezdetek tényét, de Maria Dolores mindent megoldott, később Manchesterbe is kiköltözött Cristianohoz annak testvéreivel együtt. Állítja, hogy tizennyolc éves korára már igazi felnőttként gondolkodott Cristiano. A problémák megtanították, hogy hogyan legyen rugalmas, mindemellett a futball számára maga a gyönyör, az élet, és a szenvedély.

A Sporting nagyszerű kiugrási lehetőséget jelentett számára, ezt bárki belátja. A klub akadémiája, az Alcochete Lisszabon déli külvárosában, a Tejo folyó közelében található. Valóságos futball „gyár”, ahol a játékos első osztályú képzést kap bármilyen helyzetre, ami a pályán vagy azon kívül előfordulhat.
 

„Minden gyerek az ő nevével ellátott mezt viselte a torna idején.” (María dos Santos, Cristiano Ronaldo egykori tanára)

Hugo Viana, Ricardo Quaresma, Nuno Valente, Luis Boa Morte, Miguel és Simao Sabrosa, netán a korábbi Real Madrid-sztár Luis Figo, mind-mind ebből az utánpótlásneveldéből kerültek ki, hogy csak néhány aktív játékosot említsünk. Mindannyian ott voltak a 2004-es EB-csapatban. Cristiano fejlődése iskolapéldája annak, hogy milyen módszerekkel lehet elérni, hogy egy gyerekből kész felnőtt játékost neveljünk.


A Sportingéhoz hasonló tudományos módszereket kevés helyen használnak. Külön tanulmány készült például Ronaldo csontozatáról is, hogy milyen arányban fejlődik. Az orvosok 189 cm-es magasságot jósoltak neki. Volt időszak, amikor ki is maradt a csapatból a tesztek eredményei miatt. Szerencsére azonban sikerült elmaradni a várt 189 cm-től, így a túlzott magasság nem veti vissza a képességeit, mint számos játékostársának.

 

Mire 2002. októberében először pályára léphetett az Alvalade stadion gyepén, már megvoltak az adottságai ahhoz, hogy végig bírja a kilencven percet. Eddig csak a Sporting utánpótlás-edzői voltak biztosak Cristiano képességeiben, de ő kétszer is betalált a Moreirense elleni 3-0-s győzelem alkalmával. De Freitas visszaemlékezései alapján ezek közül az egyik volt Ronaldo addigi pályafutásának legszebb gólja. 
(ez 2004-ben hangzott el – a szerk.)

Részt vett az U17-es Európa-bajnokságon is. Az ott nyújtott teljesítménye felkeltette több nagyobb klub érdeklődését is. Először a Liverpool szemelte ki, de végül letettek szerződtetéséről, mivel túl fiatalnak tartották.

A Sporting akkori edzője, Bölöni László tíz alkalommal jelölte a kezdőcsapatba, inkább csereként adott neki lehetőséget, de lenyűgöző teljesítményre volt képes így is.

2003 májusában, egy hónappal a bajnokság befezése előtt a Manchester United partneri szerződést írt alá a Sportinggal, Sir Alex Ferguson jobbkeze pedig egészen véletlenül a portugál Carlos Quieroz volt. Nem kérdés, hogy melyik klub számára vált inkább előnyössé ez a kapcsolat…

Quieroz hívta fel Ferguson figyelmét a fiatal zsenire. Három hónappal később a Manchester United barátságos mérkőzést játszott a Sporting ellen az új Alvalade Stadion átadásának megünneplésére, a skót mester pedig maga győződhetett meg arról, hogyan varázsol Cristiano és tűnik fel a pálya mindkét szélén. A végeredmény 3-1, nem a Manchesternek…
 

„Ronaldo-hoz hasonló játékos nem minden nap terem.” (Rui Santos, elnök, Andorinha)

Néhány nappal később már a United játékosa volt. 12,2 millió fontot fizettek érte az angolok, ami akkor nem tűnt kevésnek egy ennyire fiatal játékosért. Testvére, Katia szerint amikor először meghallották, hogy a Manchester érdeklődik, nem tudták, elhiggyék-e. „Minden nagyon gyorsan történt” […] „Ott volt az újságok címlapján, a TV-ben. Kész őrület volt!”

Az eredeti terv az volt, hogy marad még egy évet a Sportingban és csak utána szerződne nagyobb csapathoz. 

Agostinho egy angliai útjáról is beszél, még Cristiano első Manchester-i szezonjából. A londoni O Farol étteremben beszéltek meg találkozót a játékossal. A United az utolsó előtti fordulóban leikszelt a Chelsea-vel, ami azt jelentette, hogy lemaradt a csapat a második helyről, így selejtezőre kényszerült a Bajnokok Ligájában. Sir Alex Ferguson ekkor lemondta az összes előre megbeszélt találkozót a média képviselőivel, így a játékosok kizárólag az FA Kupa döntőjével foglalkozhattak.

„Csalódás volt ez nekem, de talán ez volt a legjobb Cristiano-nak. Ferguson megköveteli a vasfegyelmet és igényes, viszont a módszere jól működik. Lehet, hogy ha Cristiano más klubba szerződött volna, már azóta visszatért volna Portugáliába. A United a szervezettség mintája!”

Első mérkőzését a Manchester színeiben a Bolton Wanderers ellen játszotta az Old Traffordon. A 60. percben állt be csereként 1-0-s állásnál. Néhány perccel később kiharcolt egy tizenegyest, amelyet Ruud Van Nistelrooy értékesített. A meccs végül 4-0-s győzelmet hozott a hazaiaknak, Ronaldo teljesítményét pedig mindenhol kiemelték, a brit bulvárlapok „Seven Heaven” és ehhez hasonló címekkel jelentek meg. 

Minden képessége és gyorsasága ellenére eleinte túlzott nyomást érzett a hetes szám miatt (korábban olyan nagyságok viselték ezt a mezt, mint George Best, Bryan Robson, Eric Cantona vagy éppen David Beckham). Kérte a régi mezszámát, a 28-ast, amelyben a Sporting színeiben is játszott. Ferguson hatására 2010-ig meghosszabbította szerződését. „A United mellettem áll, én pedig szeretném visszafizetni a bizalmat.”
 

„Nem akart veszíteni. Mindig a győzelem a célja. Mindig elsírta magát, ha vesztett a csapat. Ez nem volt szokatlan.”  (Rui Santos, elnök, Andorinha)

Szereti, ha szabadon mozoghat a pályán, gyakran vádolják azzal, hogy önző. Viselkedése nem mindig volt kifogástalan. Kiállították egy Manchester City elleni városi derbin, 2005 decemberében pedig az UEFA szabott ki rá büntetést, amiért egy Bajnokok Ligája mérkőzésen bemutatott a Benfica-szurkolóknak. A válogatottban is „letette névjegyét”. Egy barátságos meccsen Jeff Strasser lebirkózta, mire ő megtorlásul torkon ragadta a luxemburgit. Jutalma sárgalap lett. A szövetségi kapitány, Scolari külön elbeszélgetett vele, hogy lehetőleg fékezze magát a világbajnokságon.

2005. október 29-én ő lőtte a Manchester United ezredik Premiership gólját, de a MU kikapott 4-1-re a Middlesbroughtól. Februárban kétszer is duplázott, először a Fulham ellen hazai pályán, majd a Fratton Parkban. A következő bajnoki fordulóban a Wigan ellen is betalált. 2006. február 26-án szintén a Wigan volt az ellenfél, de már az Angol Ligakupa döntőjében, Ronaldo lőtte csapata harmadik gólját. A szurkolók szavazata alapján a 2005-ös év ifjúsági játékosa lett (FIFPro Special). A FIFA év játékosa szavazáson a huszadik helyet érte el.

A válogatottban 2003 augusztusában debütált Kazahsztán ellen. Az Euro 2004 küzdelmei során a nyitó mérkőzésen ő lőtte a görögöknek a házigazdák egyetlen gólját (1-2). A torna során még egy alkalommal, a hollandok elleni elődöntőben volt eredményes (2-1). A döntőben azonban Görögország ismét legyőzte a portugálokat. 

Tagja volt az athéni olimpián szereplő csapatnak, a VB-selejtezőkön pedig az Európai Zóna második legtermelékenyebb játékosa lett a maga hét góljával. Németországban a csoportmeccsek során Irán hálóját vette be tizenegyesből. A nyolcaddöntőben Khalid Boulahrouz belépője után megsérült, a rengeteg sárga és piros lapról elhíresült ütközetből végül a portugálok kerültek ki győztesen.

Július 1-jén Anglia ellen kellett kivívni a továbbjutást, azonban Wayne Rooney kiállítása után egyöntetűen olyan vélemények jelentek meg, hogy Ronaldo provokálta ki a lapot manchester-i csapattársának. Cristiano tartott az angol drukkerek bosszújától. A szigetországi média – különösen a bulvársajtó – élesen bírálta. A mérkőzés után bizonygatta, hogy nem reklamált piros lapért a játékvezetőnél… A Marca sportnapilapnak adott interjújában arról beszélt, hogy ügynökével már előkészítették a távozás mikéntjét és álma, hogy a Real Madridba igazoljon. Elismerte a Real Madrid érdeklődését, valamint azt, hogy szívesen igazolna a spanyol klubhoz vagy akár máshova a nyár folyamán.
 

„Minden egyes Nacionalban lejátszott meccsét megnéztem.”(José Dinis, Cristiano Ronaldo édesapja)

Egy portugál TV-társaságnak arról nyilatkozott, hogy nem érti, miért aggatnak rá pejoratív jelzőket, holott ő csak a válogatott érdekeit nézte az esetnél. A Franciaország elleni elődöntőben a nézőtéren helyet foglaló angol és francia drukkerek minden labdaérintését kifütyülték. Állítólag a negyeddöntőbeli események is közrejátszottak abban, hogy végül nem ő, hanem Lukas Podolski kapta meg a torna legjobb ifjúsági játékosa elismerést.

Ferguson Carlos Quieroz-t bízta meg azzal, hogy győzze meg honfitársát a maradás mellett, Rooney-val is rendeződtek a dolgok. Rooney egyébként kétmeccses eltiltást kapott és 5000 svájci frank büntetést… Július 12-én a Manchester United közleményt adott ki, melyben kimondta, hogy Cristiano nem eladó, a klub egyetlen ajánlatot sem hallgat meg érte. Amikor a kedélyek már lenyugodtak, visszatért Angliába.

A világbajnokságon történt incidens és a számos távozását tényként kezelő hír ellenére népszerűsége nem csökkent a Manchester rajongói körében. A BBC-nek adott interjújában már arról beszélt, hogy egyáltalán nem szeretné elhagyni a Manchester Unitedet és boldog, hogy a klub játékosa lehet. Már a VB utáni első Premiership mérkőzésén betalált a Fulham ellen (5-1). A Portsmouth-nak gyönyörű szabadrúgásgólt akasztott a hálójába. Első Premier League gólját szintén a „Pompey” ellen lőtte, hogy másképp, mint szabadrúgából… Novemberben és decemberben is a hónap játékosává választották.

2007 májusában a Manchester City-nek is gólt lőtt és négy év után újra a United lett a bajnok Angliában. Másodszor is őt jelölték az év ifjúsági játékosának. A pletykák szerint a Real Madrid 80 millió euroért vitte volna, ennek ellenére áprilisban szerződést hosszabbított. Az új kontraktus öt évre szólt, heti 120.000 fontos fizetéssel, amellyel akkor a világ legjobban fizetett játékosa lett. Elnyerte a PFA (ez a szervezet az angliában játszó profi játékosokat tömöríti) év játékosa címet mind felnőtt, mind ifjúsági kategóriában; ez korábban csak az Aston Villát erősítő Andy Gray-nek sikerült még 1977-ben. A PFA a szurkolók között is végzett felmérést, ez alapján is Cristiano lett az év játékosa, valamint az év csapatába is bekerült hat manchesteri társával egyetemben.


A 2007-2008-as szezont egy piroslappal kezdte. Az év második meccsén lefejelte Richard Hughes-t, a Portsmouth középpályását, amiért három mérkőzésre tiltották el. Megfogadta, hogy soha többet nem hagyja magát provokálni. A Bajnokok Ligájában szembetalálta magát régi klubjával, a Sportinggal. Lisszabonban és Manchesterben is győztes gólt szerzett, utóbbi mérkőzésen a hosszabbítás perceiben. Év végén az Aranylabda-szavazáson második helyen végzett Kaká mögött és harmadik a FIFA Év Játékosa díjazottjai között.
 

„Mértani pontossággal lőtte el a labdát három ember között, az édesanyja is megtekintette a mérkőzést és majdnem elájult!” (Marques de Freitas, ügyvéd, Cristiano Ronaldo támogatója)

Eddigi legjobb éve minden kétséget kizáróan a 2008-as. Első mesterhármasát január 12-én jegyezte a Newcastle United ellen az Old Traffordon. Ezzel a MU átvette a vezetést a tabellán. Már a Reading ellen beállította az előző évi góltermését (23 gól a ligában). A BL nyolcaddöntőjében Lyonban 1-1-re végzett a United. A mérkőzés folyamán egy hazai drukker zöld lézerfénnyel zavarta Ronaldót és csapattársát, Nanit, amelyért később az UEFA 5000 svájci frankra büntette a francia klubot.

Március 19-én a Bolton volt a United vendége, Ronaldo pedig remek csapatkapitánynak bizonyult. Először kapta meg a karmesteri pálcát és mindkét gólt ő lőtte (2-0). Ekkor járt 33 gólnál a szezonban tétmeccsen, amivel átadta a múltnak George Best negyven éve fennálló rekordját. Nem meglepő, hogy később ő kapta az Európai Aranycipőt. 31 bajnoki találatnál állt meg végül.

Az év csúcspontja a Chelsea elleni Bajnokok Ligája döntő volt. A 26. percben vezetést szerzett, amire a londoniak még az első félidőben tudtak válaszolni és mind a rendes játékidőben, mind a hosszabbításban maradt az 1-1. A mindig drámai tizenegyespárbajban a harmadik párban került rá sor és elhibázta a saját büntetőjét. John Terry azonban döntő pillanatban a kaput sem tudta eltalálni, így felváltva rúghattak a felek. A hetedik párban Giggs belőtte,Anelka kihagyta, így Manchesterbe került a trófea, Cristianót pedig megválasztották a döntő legjobbjának. Mindent egybevetve 42 góllal zárta a szezont, ami csak négy góllal rosszabb, mint Denis Law klubrekordja.


A Real Madrid ismét bejelentkezett érte, mire a Manchester United feljelentette a klubot a FIFA-nál. Elmarasztaló ítélet nem született, és annak ellenére egész nyáron a Ronaldo-sagával voltak tele az újságok, hogy augusztus 6-án kijelentette a portugál középpályás: még egy évet marad Manchesterben. 

Nem róla szólt az Európa-bajnokság, a nyár folyamán a bokáját műtötték Amszterdamban, és csak szeptember 17-én tért vissza a Villarreal ellen Park Ji-Sung cseréjeként. Egy hét múlva már gólt szerzett a Middlesbrough ellen a ligakupában. A Stoke City-nek meglőtte századik – és százegyedik – gólját, így elmondhatta magáról, hogy mind a tizenkilenc Premier League csapatnak megrezgette a hálóját. December 2-án megkapta az Aranylabdát, negyven évvel azután, hogy utoljára Manchester United játékos (George Best) ebben az elismerésben részesült. Az év utolsó jelentős futballeseményén, a klubvilágbajnokságon is első helyen végzett a Manchesterrel.

Január 8-án összetörte Ferrariját, a manchesteri repülőtér közelében, de szerencsére komolyabb baja nem esett. Négy nappal később újabb egyéni elismeréssel bővült vitrinje, ezúttal a FIFA év játékosa díjat kapta meg. Premier League labdarúgó azelőtt nem kapott ilyen díjat, portugál játékos is csak egyszer, Luis Figo 2001-ben. 

Ismét Bajnokok Ligája-döntőt játszhatott, Rómában azonban mint ahogy idáig egyetlen klubnak sem, úgy a Manchesternek sem sikerült megvédenie címét. A Porto ellen lőtt távoli Ronaldo-gólra viszont sokáig emlékezni fogunk…
 

„Nem hittünk a szemünknek, de Cristiano nyugodt volt, hiszen addigra hozzászokott már, hogy róla beszélnek az emberek.” (Katia, Cristiano Ronaldo nővére)

Június 11-én a Manchester United hivatalos honlapján tudatta, hogy elfogadta a Real Madrid 80 millió fontos ajánlatát. Cristiano köszönetét fejezte ki Fergusonnak. Évi fizetése 13 millió euro lesz, kivásárlási ára 1 milliárd euro. Szerződése 2009. július 1-jétől köti a Real Madridhoz, hat éves kontraktust írt alá. Július 6-án 80000 rajongó tekinthette meg a Bernabéu Stadionban a hivatalos bemutatását, amelyen az egykori portugál legenda, Eusebio is jelen volt. Ezzel minden idők legtöbb nézőt vonzó játékos-prenzentációja az övé. Korábban Diego Maradona tartotta a rekordot. 75000-en mentek ki, amikor 1984-ben a San Paolóban bemutatták.

Példa nélküli érdeklődés övezi, új, 9-es számú mezének első darabjait pillanatok alatt elkapkodták. Cristiano Ronaldo érkezésével a vezetőség célja nem titkoltan az, hogy a Real Madrid eredményeit tekintve is visszajusson a szűk európai elitbe. Általában a szélen játszik és mindkét oldalon bevethető. És ne feledjük: 2010-ben az Estádio Santiago Bernabéu ad otthont a Bajnokok Ligája döntőjének! Sokan bírálják a Real Madridot azért, amiért ekkora pénzeket fizetett játékosokért (korábban Kaká is csillagászati összegért érkezett). Ne feldjük azonban azt, hogy egy esetleges BL-győzelem többszörösen hozza vissza a játékos árát, a kockázat pedig eleve kicsi egy olyan felfuttatott brandnél, mint Cristiano Ronaldoé. Aztán hogy a gazdasági sikereket követik-e a klub múltjához méltó eredmények… Nos, reméljük igen!

Tudtad-e…
… hogy gyerekkori kedvenc csapata a pont a Sporting városi riválisa, a Benfica volt?
… hogy édesapja 2005. szemptember 7-én elhunyt. Emiatt kénytelen volt kihagyni a Manchester City elleni derbit, de a Villarreal elleni Bajnokok Ligája találkozón már készen állt a játékra.
… hogy angliai otthona Woodfordban volt (Cheshire)? Mintegy kétmillió font értékű házban lakott.

… hogy a tsunami-súlytotta Indonéziában is megfordult? Találkozott Jusuf Kalla alelnökkel, valamint Xanana Gusmao kelet-timori elnökkel. Személyes sportfelszereléseit elárverezte Jakartában, így 66.000 fontot sikerült a károsultak megsegítésére fordítania. Egy tizenegy éves, a természeti katasztrófát túlélő indonéz gyereket és édesapját saját költségén meghívta a válogatott egyik 2005-ös VB-selejtezőjére. A csapat többi tagjával összegyűjtöttek némi pénzt, amelyből új házat tudtak nekik építtetni.
… hogy Cristianót korábban kapcsolatba hozták Merche Romeróval (Portugáliában dolgozó spanyol TV-műsorvezető)? A hölgy, aki kilenc évvel idősebb nála, elismerte (Lux magazin, 2006. augusztus) a pletykákat, Ronaldo viszont soha nem erősítette meg, bár nem is cáfolta, próbált kevés nyilvánosságot adni magánéletének. Az is a portugál médiában jelent meg először, hogy szakítottak. Eredetileg egyikük sem akarta kommentálni a hírt; Merche egy barátja árulta el, hogy a kapcsolatuknak vége, majd maga Merche is elismerte (2006. szeptember 20.).
… hogy Merche-n kívül jónéhány barátnője volt már? Jordana Jardel, a brazil labdarúgó, Mario Jardel húga, Lauren Frain, Christina Carlos modellek… Mivel ez a cikk nem erről szól, így annyit hozzátennék, hogy a teljesség igénye nélkül…
… hogy Johan Cruyff szerint Cristiano jobb, mint George Best és Denis Law, a Manchester United két korábbi aranylabdás játékosa?
… hogy ő az egyetlen olyan játékos, aki egy szezonon belül megjárta a Sporting U16-os, U17-es, U18-as, tartalék, illetve felnőttcsapatát is?

Névjegy
Teljes név: Cristiano Ronaldo dos Santos Aveiro
Születési idő/hely: 1985. február 5./Funchal (Madeira)
Becenév: Ronnie, CR, Rocket Ronaldo, CR7
Magasság: 185 cm
Posztja: támadó középpályás (szélső)
Édesanyja neve: Maria Dolores dos Santos Aveiro
Édesapja neve: Jose Diniz Aveiro
Fiútestvére: Hugo Aveiro
Lánytestvérei: Elma Aveiro és Liliana Katia Aveiro
Első válogatott mérkőzés: 2003. augusztus 20., Kazahsztán ellen
Szerződés lejárta: 2015. június

Klubjai ifjúsági játékosként:
 – Andorinha (1993–1995)
 – Nacional (1995–1997)
 – Sporting CP (1997–2001)

Klubjai felnőttként:
 – Sporting CP (2001–2003)
 – Manchester United (2003–2009)
 – Real Madrid (2009 – )

Válogatottság:
 – portugál U-21 (2002–2003)
 – portugál felnőtt válogatott (2003– )

Eredményei
 – angol bajnok (2007, 2008, 2009: Manchester United)
 – angol FA kupa-győztes (2004)
 – angol ligakupa-győztes (2006, 2009)
 – Community Shield (2007)
 – Bajnokok Ligája győztese (2008)
 – klubvilágbajnok (2008)
 – világbajnoki negyedik helyezett (2006)
 – angol gólkirály (2007/2008)

Egyéni elismerései:
 – Euro 2004 All Star csapat tagja
 – FIFPro év fiatal játékosa (2004/2005, 2005/2006)
 – Az év portugál játékosa (2006/2007)
 – UEFA év csapatának tagja (2003/2004, 2006/2007, 2007/2008)
 – FIFPro év csapatának tagja (2006/2007, 2007/2008)
 – PFA Év Ifjúsági Játékosa (2006/2007)
 – PFA Év Játékosa (a játékosok szavazatai szerint) (2006/2007, 2007/2008)
 – PFA Év Játékosa (a szurkolók szavazatai szerint) (2006/2007, 2007/2008)
 – PFA Premier League év csapatának tagja (2005/2006, 2006/2007, 2007/2008, 2008/2009)
 – FWA (futball-szakírók) Év Játékosa (2006/2007, 2007/2008)
 – Barclays Premiership Év Játékosa (2006/2007, 2007/2008)
 – Barclays Premiership Hónap Játékosa (2006. november, 2006. december, 2008. január, 2008. március)
 – Európai Aranycipő (2007/2008)
 – UEFA Év Támadója (2007/2008)
 – UEFA Év Játékosa (2007/2008)
 – FIFPro év játékosa (2007/2008)
 – Aranylabda (2008)
 – FIFA Év játékosa díj (2008)
 – FIFA év csapatának tagja (2008)

Kitüntetései:
 – Ordem do Infante Dom Henrique
 – Ordem de Nossa Senhora da Conceiçao de Vila Viçosa

 

A United Magazin segítségével